Rima vármegye, 1268 előtt-1336: közigazgatási terület a középkori Magyar Királyságban. - Ter-ét →Hont vármegyétől →Nógrád és →Zólyom vármegyék választották el. A 13. sz. közepén írt okl. szerint a Rima völgyében a kalocsai érs. uradalma terült el, melyhez Rimaszombat, Bánya (Rimabánya), két Pokorágy és Mayna (Majom?) települések tartoztak. Rimaszombat környékén - mely ~nek (v. ispánságnak) központja - az érs-nek aranybányái voltak. István kalocsai érs. 1268: kiváltságokat adott Rimaszombatnak, fizetéseiket oly módon szabályozta, miként azok az érs. vm-jében, ~ben voltak teljesítendők. Ezen kiváltságokat János érs. 1278: megerősítette. 1335: László kalocsai érs. (vsz. a nagy távolság miatt) ezt az uradalmát elcserélte Szécsényi Tamás erdélyi vajda, valamint fiai, Konya Miklós és Mihály pozsonyi prép. Bács és Szerém vm. birtokaival. E cserelevél szerint Rimaszombat, Bánya (Rimabánya), Brézó (Rimabrézó), Cserencsény, Kraskó, a két Pokorágy, Szkálnok, Szorg, Tiszolc,Tornóc, Törék és Úrrév már Hont vm-hez tartoztak. Miként a kir. uradalmat alkotó honti várbirtokokat Hont vm-vé szervezték, a főpapi uradalmat alkotó ~t is Hont vm-be kebelezték. 88

Fejér VIII:5, 216. - Pesty II:8. - Hont vm. 1906.